A honlapon sütiket (cookie-kat) használunk, hogy a biztonságos böngészés mellett, a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. 

A Szellemiségek munkálkodása

Írta: Ursinyi Julianna Ágnes

Hogyan tudjuk megközelíteni Istent? Az ember azt hiszi, hogy oly egyszerű és oly könnyű ez. Az ember nem lát és nem tud semmit az összekötő erőkről, melyek olyanok mint az ember alkotta láncszemek, melyek egymásba kapaszkodnak és közben folytatódnak. Az élet is ilyen egymásba kapaszkodás, és a fonál illetve a lánc végén van csak Atyám, Isten ott az ember számára.

A közvetlen találkozáshoz igen sokat kell tenni egy embernek, hogy Atyámmal találkozhasson. Amíg ártatlan, tiszta, érdek nélküli mint a gyermek, a szeretetében fürödhet. Amint az érdek felébred a gyermekben elveszíti azt a csodát melyben addig része volt, vagy esetleg nem is volt, mert a szülő nem tett annak érdekében semmit, hogy az létrejöjjön a gyermekének életében. Nem tudja, mert nem tanították meg őt sem, és már ő is elfelejtette az ő gyermekkorát és annak hiányosságait.

Atyám mindent megteremtett a leszakadt szőlőszemnek az egységről leszakadt létéhez. A fogantatás pillanatában kiválasztja azt a sejtet melyet Ő maga teremt meg embernek. Akiben Ő kedvét fogja lelni. Aki majd az anyagba küldve megteszi azt neki, amit Ő, Atyám óhajt, ha gyönyörködni szeretne egy virágban, egy táncban, egy alkotásban. Atyám nélkül már a fogantatás sem jön létre. A Formaszellem már jelen van hogy meghatározza a test formáját. Így a születendő embernek el kell fogadni a testét olyannak amilyennek Atyám alkotta. Örülni kell neki a testének, mert Atyám alkotta őt oly csodálatosra amilyennek született. Atyám szeretne majd benne gyönyörködni, és szeretne általa cselekedni.

Vannak tehát kiválasztott sejtek kiknek nagy feladata van. Ebben a feladatban a legkisebb is részt vesz, mert hatással lesz a másikra, és annak következtében történik meg az mit Atyám szeretett volna elérni a kiválasztottal. Csodálatos jellemmel ruházza fel a sejtet. Tudás, szépség, erő, siker, gazdagság, lemondás. Mindent megad minden megfogantatásban létrejövő életnek, mely a Formaszellemben létezik. Ez a legmélyebbje a testnek. Ez az alapja annak, hogy az ember testében is ott van a jóság s az arra vágyás is minden cselekedetben. Így alakul ki a sejt fejlődése alatt az ember, mert a sejt követi a fejlődési formákat, melyek által eljutott ehhez a formához. Minden állatforma megnyilvánul a sejt fejlődése alatt. A végső formát a Formaszellem adja meg. Ezért marad állat az állat, ahol a Formaszellem azt a formát határozza meg végsőként. A Formaszellemek munkálkodása során lesz a fa, a madár, az állat, az ember olyan amilyennek látjátok. A fejlődés a Formaszellem hatalma alatt történik, mert betölti a fejlődő sejtet, és minden részét meghatározza milyen legyen a fejlődő sejt.

Ha egy ágat letörsz az akkor is ott marad. A Formaszellem jelenléte őrzi és azt láthatod lélekszemmel, hogy hiába tört le, őrzi az eredeti formát. Hiába veszel ki egy szervet a testből, a Formaszellem azt is őrzi ott az ő testével. A Formaszellem megváltoztathatatlan. Így akinek nincs meg a lába, mégis fáj az a lába amelyik a szemnek nincs meg, de a lélekszemnek ott van továbbra is, hiába távolították el. A Formaszellem segíti a test meghibásodását nem megőrizni, mert vissza állítja a testet, a szerveket az eredeti formához. Így válik a test újra egészségessé. Ezért nem kell a testet idegen anyaggal táplálni, mert igyekszik önmagát megtartani a Formaszellem jelenléte által, mert őrzi a testet. Így a testben minden kijavítható. Így a test önmagát is képes gyógyítani, ha az ember hagyná azt meggyógyulni.

Az agy az, mely elsőnek fejlődik ki, és így épül fel a test többi része. Így az agy tudja segíteni a test gyógyulását, mert emlékezik a magzati állapotra, minden szerv kialakulására. Az agynak az a dolga, hogy éjszaka az alvás alatt kijavítsa a test bármelyik részét amelyik segítségre szorul. Most túl sok rossz hatás éri az embert egy nap alatt, és az agy nem képes egy éjszaka alatt kijavítani a problémákat.

Az agy elveszíti ezáltal a kapcsolatot a szervekkel, és felborul a szervek jó működése. Ezért kellene este kilenc órakor aludni, meg kellene adni az agynak a lehetőséget az ő feladatához, hogy el tudja a testben végezni a hiba kijavítását. Az agy elfárad ebben a munkában mert az ember nem adja meg az esélyt sem arra, hogy meg tudja tenni a feladatát. Nagyon fontos az alkony eljövetele után azonnal lefeküdni aludni, mert jönnek az éjszaka szellemiségei aki segítik az agyat a munkájában. Ha nem alszik a személy, megérezheti az erők, a szellemiségek jelenlétét és félelemmel töltheti el. Bánhatja már azt, hogy miért nem alszik, mert az ember a szellemek munkálkodását nem érti és nem segíti az által, hogy este kilenc órakor kezdje meg az alvását a saját egészsége érdekében. Rémképek gyötrik majd. A nappala sem lesz kielégítő annak ki nem alszik már este kilenckor, mikor az agy elkezdi a munkáját a testben.

A test gyógyítása ezért legyen fizikailag érintetlen, mert azt a csodát ahogy az ember, az állat, a fa létrejött, csak energiával, Istennel lehet meggyógyítani. Segíteni az agynak munkáját melyet nem tudott elvégezni a személyben. Az egészséges életet az ember már elfelejtette. Már gyermek korban el kell kezdeni és betartani azt felnőtt korban is. Gyógyszerekkel, adalék anyagokkal még terheltebbé teszi az ember az agynak a munkáját. Nem segíti azt a test gyógyításában. Ezért betegszik meg a test, mert az agy nem kapta meg a lehetőséget a test gyógyítására. Az ember saját magát okolhatja ezért a betegsége miatt. Nem tanítja ma senki az embert arra, hogy saját magával szemben is milyen módszereket alkalmazzon. Minden mi megmagyarázhatatlan azt az ember elveti magától, nem engedi a szellemiségeket munkálkodni, kik az ő szolgálatára lettek teremtve. Ők segítik az embert abban is, hogy eljöjjön az a nap mikor az ember a teremtőjével találkozik. Oly sok munkájuk fekszik az emberben, hogy ez létrejöjjön, és az ember az ki ebben saját magát megakadályozza.

Ha az ember nem fekszik le este időben, sok csodából kimarad mely rá várt volna, mert az élet nem tudja neki odaadni az átvirrasztott, az átdorbézolt éjszakák után a csodát. Az élet ezzel lerövidül és boldogtalan lesz a léte.

A Formaszellemek csak pihent testben tudnak megfelelően munkálkodni, csak így tudják megteremteni az élet ideális feltételeit. Mindig két formaszellem van jelen. Az egyik a férfi minőséget hordozza magában, a másik a női minőséget. Ők látszólag egyformák, csak ők maguk tudják, hogy melyik nemet képviselik.

Ezért jó ha pihent testben van a fogantatás. Így az egyik Formaszellem be tudja tölteni teljességgel az egyesülő sejteket amikor eldőlt, hogy fiú lesz az utód vagy leány. A fáradt testben tévesen foglal helyet a formaszellem. Így alakul ki az emberben az az érzés, hogy nő vagyok és mégis férfinak érzem magam vagy fordítva. A fáradt testben nem tudnak a Formaszellemek tökéletesen munkálkodni. Az is baj, ha a test nem tartalmaz elegendő nedvességet, amit a víz bevitellel tartunk fent. Ilyenkor a felfelé haladó sejt megsérül, és lemorzsolódhat róla egy része ami fontos információt hordozott. Így hibás test jöhet létre. Ez nem Atyám büntetése. Ennek a test nem megfelelő állapota az oka a fogantatás ideje alatt.

Mind a két formaszellem benne marad a testben akik munkálkodtak a fogantatásnál és a növekedésnél. Az egyik betölti a testet. A másik a fejből kifele áll az emberben. Csak a feje van a fejében, a teste kívül van. Ezért tud úgy gondolkodni egy nő úgy is mint egy férfi, vagy fordítva. Vagy például ha egy férfi egyedül neveli a gyermekeit képes nőként is gondolkodni. Vagy a nő is el tudja végezni a férfi munkát, ha a szükség úgy kívánja.
A halál beállta után is őrzi még a lélek a testformát. Kell egy kis idő a forma vesztéshez. Újra gömbbé kell neki lenni.

Mikor a gyermek megszületik a Szellemiségek jelen vannak. A lélek változó időben jön meg a testhez. Három éves koráig a Szellemiségek vigyáznak a gyermekre, mert addig teljesen isteni lény. A lélek lehet még élő emberben is ekkor. Lehet még tisztulási, fejlődési folyamatban, átváltozási folyamatban mikor leveti az előző testformát. A szellemiségeknek az a dolga, hogy megkössék a gyermeket a földhöz. Ekkor elkezdődik a nagy munka. A gyermeket hat hétig nem lenne szabad mozgatni, vinni egyik helyről a másikra.

Hagyni kellene a saját helyén, mert ekkor elkezdődik a kapcsoltteremtés. Az agy elkezd kiáradni és elkezdi feltérképezni a szobát. Ezért nem szabad hat hétig elvinni a helyéről. Engedni kell a gyermeket békében létezni, mert megzavarjuk a kapcsolatteremtést. Elkezdi az anyával való kapcsolatot is létrehozni. Ha az anya nem tölt el vele elég időt nem jön létre a kapcsolat, és így kimarad az életéből egy fontos epizód, mely nyomot hagy egész életében. Hiány lesz a tudatban. A teremtés szorosan kapcsolódik az anyához. Hiányozni fog az alkotó szellem abból a gyermekből akinek nincs szoros kapcsolata az anyával. A Föld Szellemiségei is megkötik a gyermeket a földhöz, hogy hosszú életű legyen és a föld táplálja őt egész életén át. A gyermek kapcsolatot teremt a hegyek szellemiségeivel és ők vigyáznak majd rá hogy a hegyen soha ne legyen baja. Az erdők és a fák szellemiségei arra vigyáznak, hogy soha ne dőljön rá a fa. A folyók, a vizek, a patakok szellemiségei vigyáznak rá hogy a vízben se legyen soha semmi baja. Összekapcsolódik az agy a földdel mely a testnek egészséges életet ad. A folyók, a patakok tükröződnek a testben, ezek az erek. A Föld arculatát nem lett volna szabad megváltoztatni, mert a testben minden tükröződik ami a földön van.

Majd kapcsolatot teremt a baba a bolygókkal és végül az egész Univerzummal. Így lesz ő teljes egész életében. Ekkor elmondhatja három évesen, hogy megvan mindenem. Minden Szellemiség őt szolgálja mert kapcsolatot teremtett velük. Vigyáznak rá, vezetik egész élete során. Sajnos ezt kevesen tudják. A Szellemiségek folyton jelen vannak. Itt vannak a Hajnal Szellemiségei, a Fény Szellemiségei, az Alkony Szellemiségei, az Éjszaka Szellemiségei és mind az ember jólétét szolgálják, itt munkálkodnak körülötte és érte. Hatással vannak rá, tudatnak sok mindent vele. A telepátia is általuk történik meg.

Így kerül ember, állat és növény egyre magasabb tudat szintre a Szellemiségek munkálkodása által. Ez a láthatatlan fejlődés és mégis így van ez mindörökké. Így fejlődik az ember egyre magasabb Szellemiséggé, és végül Istenné lesz újra. Az ami volt mielőtt elkezdte volna a nagy kalandját megélni az anyagi világban. Alámerült az Alsó Világba, ahonnan újra visszafejlődik a Felső világba. Most új szellemiségek jöttek a Magba, akik tovább fejlesztik az embert. Az ember nem olvad már vissza az egységbe, hanem önálló Istenként halad tovább az útján és eljut a mindent megteremtőhöz, és ott is megmarad önállóként. Neki is megadatik a teremtés lehetősége mert létrehozhatja az ő világát. Teremthet olyat amit eddig egyik Isten sem teremtett. Ez az ami megadatik mindazoknak akik eljutottak a legfelsőbb Istenséghez, a Forráshoz, a Magból kijutva.