Mi lehet az, melyet keres a világ. Azt hiszi némelyikőnk, hogy megtalálta, aztán rájön, nem, még nem ez, és keres tovább.

Hátha ő lesz az a kiválasztott, kinek lejön, vagy megjön, mindegy honnan, csak jön, hogy azt az egyetlent, mely felold mindent megtalálja. Felold bűntől, vétektől, fájdalomtól, kíntól, és ő kimondja, és megszűnik minden baj, gond. Majd ő lesz az. Lesnek, figyelnek mások, hogyan keresik, lehet hogy megtalálja? Vagy pont ott nem kereste, ahol volt, van? Lehet, hogy nincs is, csak valaki kitalálta. Amit nem lehet soha megtalálni. Nem baj, majd ő megtalálja, és kitalálja. Mi az az egyetlen szó, ki az, ki gyötri magát érte? És egy napon rájön, mi az a varázslat, a csoda. És egy idő után elcsépeltté válik, oly sokan mondják. Mégse tudják. Vannak, akik nem hisznek benne, hogy létezik. Vannak, akik állítják, esküsznek rája. De mi az az Ige? Mi az? És tudják, hogy az Ige a szeretet. Jót tesznek mások kárára, de ott bent önmagában nem keresi. Nem tudja, hogy hova rejtette Isten, csak esetleg sejti, de még az sem! Csak szajkózza egyre, és fogalma sincs róla, mi az ige.

Azt hiszik csak egy szó. És ki tudja mondani, mert kimondható. Nem ül le csendes nyugovásba, hogy megtalálja. Dicsfényben fürdeti magát, ő az, ki ad, és megváltás az ára. Megmentette az adás, és kiabálja jótettét. Van aki nem ad, mert szenvedett vagyonáért, amíg összekereste. Tegye más is így dolgát, és lesz neki is, ha felkel reggel, és este ágya várja. Így tesz jót mással, a világgal. Az Ige a pénz, mert mindent megvehet magának. Hatalmat, vagyont. Betegség elmúlik tőle, csak legyen egyre több pénz tarsolyában. Koldusnak levest sem ád. Nehogy híja legyen, egy krajcár elfogyjon, a vagyon apadjon. Azt hiszi,. ha Istent emlegeti, majd megmenti, és magához veszi, mert itt lent van neki. Nyugodtan feküdne, ha tudna. NEM! Vigyázni kell a vagyonra. Van aki tűzbe jön, és a szerelem máglyáján áldoz, mert Istent ott találta meg. Hajszolja másokat igényeire, rabságban tartja. Nem egyet, többet, hogy őt szolgálják. Testének gyönyörűségére, mert Istent meglelte a gyönyörben. Nem tudja, állati ösztönét vezette le. Az Ige gyötrelme azt hiszik szenvedés, és gyötri magát önmaga helyett másokat is szenvedésben tart, nehogy már jól érezze magát, szenvedjen vele más is. Van aki testét tisztogatja. Lelkét nem keresve, mert van neki hite. Nem eszik meg bármit Isten asztaláról, hiába gondoskodott emberről, állatról.

Van aki boldog, és azt hiszi meglelte, mert haja színe, ruhája előkelő, az emberek tetszésére megnyerő. Az Igéért le kell menni a mélybe, a pokol fenekére, és onnan feljőve tudja majd mondani. Hiába minden, ha a lentet nem ismered. Azt a lentet, és bentet, ahol a csendes lét lakozik. Ott, hol nem kell az igéhez semmi, csak ő maga van. Ott van az bent mindnyájunkban, melyet keresünk. Mi az, mi felébreszti, és elönti a testet. Az élet legszentebb, legszebb gyönyörűsége, az IGE. Nincs reá szó. Nem mondja azt ki senki, mert nem lehet kimondani. Nincs rá szó kitalálva. Az Ige, mely, ha felébred benned, attól leszel jó, attól leszel Szent, attól leszel áldott, attól leszel Istennel egy. Oly soká kell keresni! Oly könnyű megtalálni. Oly egyszerű, ha már megtaláltad minden. Semmi nem bonyolult, semmi, de semmi. Kinyílnak a kapuk előtted, feltárja titkát a világ, ha az ige él benned, élővé válsz te is tőle, de ha nem él benned, halott vagy. Így halott a világotok is, melyben éltek. Nincs élet benned, és körülötted is meghal az élet, mert nem az életet árasztod magadból, hanem a halált. Téged az Ige éltet, te pedig magadból kiáradó élettel élteted a világot. A házadat, és népét. Ha életet viszel magadban, boldogan várnak haza. Ha a halált hordod magadban, félnek az otthon levők, hogy mikor érsz haza, mert megdermednek tőled. Félelmet árasztasz ki magadból, és így az öröm helyett felébred bennük a gyűlölet, és jobb az ilyen házat, és lakóit messzire elkerülni. Ide hiába viszed az Igét, nem kell az nekik. Akinek kell, az elmenekül hazulról. De a világ is halott!

Nagyon kevesen jutnak Igéhez. A menekült reméli, valahol megkapja azt. Áldozatul esik ennek a világnak. Jobb, ha a család összefog, és a kiközösítés legyen, ha nem tér meg. Így csak egy az áldozat. De, ha a család gyenge, akkor áldozat lesz az egész család, halott marad. Hol keresd? Hol találod? A világ nem adja, mert nincs neki. Nem árulja boltban, megvenni nem tudod. Pedig meg kell találnod, bárhova is dugták el előled! Ne legyen nyugtod addig, amíg meg nem leled! Hiába mész el más országba, ahol élik, mert megtalálták, nem adják, oly sok idő az ára. Mi a biztos, hogy ott megleled, te hazátlan árva. Meditálhatsz, azt hiszed láttad. Lehet, hogy érezted, idegeid zsibbadtak, belefáradtak? Más ország sem adja. Bejárhatod érte a világot, nem ott találod. Mert ott van magadban. Hordtad, mint terhet, cipelted, és kerested. Állj meg! Ne menj el idegen országba! Kezdj el újra gyermek lenni! Tanulj tőlük, ők hogyan csinálják. Add oda, amit féltesz, mert nem leled meg az Igét. Vagyonod rabságába görnyedsz. Súlya lehúz. Dobáld ki. Magadból is, mert így nem emelkedsz fel. Válj koldussá, ki irgalomért könyörög. Megbocsátást nyerj még éltedben, hogy megtaláld azt az egyet, az Igét. Az Ige maga Isten. Ott van benned. Isten maga a szeretet. Megtalálod a hó tisztaságában, és a tűz lángjában. Ha kicsi szobádban ég a kandallóban a tűz, kint a hó ellepte a világot, ülj le, és hagyd, hogy ott bent a testedben, valami CSODÁLATOS életre keljen. Legyen üres a tudatod. Te magad is üres legyél, és figyelj. A csend legyen társad. Ne zavarja meg semmi külső zaj a befelé figyelésedet. Ne hunyd le szemed, csak nézd a tüzet, érezd melegét, és érezd, ahogy a hó tisztasága beárad szobádba. Engedd megtörténni a csodát, melyet éhezel, engedd ott bent is, hogy a tűz felébredjen benned, engedd, hogy a hó fehérségével beáradjon testedbe.

Olyan ez, mint a LEGSZENTEBB KARÁCSONY. Nem kell hozzá más, csak TE. Legyél ott, hogy megleld. Ne keress semmit, csak engedd megtörténni. Engedd, hogy felébredjen lelked, és szétáradjon testedben. Érzed, hogy most mindent szeretsz, és mindenkit elfogadsz úgy, ahogy született, amilyen. Érezd, hogy benned felébredt a szeretet. Ott él elevenen, lüktet, és nem fér el benned, mert ki kell neki áradni a világba. És már szeretnéd kikiabálni mit érzel. Hiába tennéd. Senki nem ért meg, aki ezt nem élte át, mert mindnyájan halottak vagytok. Ha benned felébredt a tűz, az élet tüze, a lélek, így lesz belőled eleven, és élő, ha örzöd egész életedben. Ízlelgesd, kóstolgasd, emlékezz mindörökre. El ne veszítsd, mert nagyon nehéz újra megtalálni! Így leszel jó, mert már nem ártasz a világnak, embertársadnak. Ha benned ott él elevenen az élő lélek. Az élő, eleven Isten ekkor rád csatlakozik, és így leszel egy vele, egy az egész mindenséggel. Oly jó leszel, hogy ez már másoknak fájni fog. Próbálnak majd bántani, hogy benned meghaljon a lélek, mert így már nem tartozol közéjük. Kitaszított leszel, de az igazi, élő, eleven Isten karjaiban tart majd. Így már mindent kibírsz. Mindent elviselsz. Jöhet bármily nehézség az életedben. Ekkor már nem lesz nehézség, mert Isten gondoskodik rólad. Megtaláltad Őt, és Ő téged, úgy érzed hazaértél hosszú távollétedből. Él benned az Ige, és adod majd a szót, melyet ebben az állapotban oly nehéz megtalálni, mégis ki tudod mondani.

Oly nehéz elmondani másoknak, de belőled árad a fény, árad Isten, és nem kell a szó, csak a jelenlétedben is jó lesz nekik, mert érzik a csodát, a békét, a nyugalmat, a szeretetet, és nem tudod odaadni, csak engedd, hogy fürödjenek benned, hogy ők is tisztuljanak, s váljanak ők is olyanná, mint te. Így már tudsz mosolyogni, énekelni, táncolni, a munka nem lesz nehéz, mert a fény adja az erőt a mindennapokhoz. Mindegy már mit eszel, a legfinomabb italod a víz lesz. Adnád mindenkinek, hogy élje ezt meg, Nem tudod odaadni, pedig oly sok szeretetet érzel magadban. Meg kell találni mindenkinek önmagában. Azt érzed boldog vagy, és jó. A jóság árad belőled, de a világ igyekszik elpusztítani. Ne félj a haláltól sem, te már, ki így él, örök életet nyer. Csak őrizd, és beszélj róla. Áradjon belőled Isten, legyél egy vele, hogy kibírd ezt az életet, mely oly nehéz, eleven, élő lélek nélkül. Te magad leszel az Ige, mely rajtad beteljesedett. Ezt csak a szegénységben találod meg. Nem kapja a gazdag, ki vagyonát őrzi. Félve él, nem tudja, mikor rabolják ki. A szegénység gyönyörűsége keveseknek adatik meg. Pedig már oly sok próféta mesélte, adta volna, ha a világnak kellett volna. Oly sok hírnököt küldött Isten közétek. A világ ma sem lett jobb. Elpusztítja az igazszólót.