Uram, Istenem az én létezésemről sem feledkezzél meg. Téged látlak, mikor csendesen hull a hó. Így lelkem boldogságban röpdös, eljöttél hozzám és most velem vagy. Benned fürdök, mert úgy éhezett a lelkem téged. Angyalt rajzolok a hóba, és hívom őket, jöjjetek és az Urat ki eljött most, sokáig tartsuk meg. Uram, nem tudok betelni veled. Töltsd be magaddal szívem és lelkem, hogy ez az éhség de kínozzon engem.

Mindig boldog legyek, mert érzem te nálam vagy, s a hó mely te vagy, csak röpke pillanat, már ott van a fecske az eresz alatt. Újra kereslek, és a réten a Fényben talállak. Futok utánad, téged lesve, mint szerelmes a kedvesét keresve. Taposom a színes leveleket, hallgatva zörejüket, magamra maradva. Uram, ugye nem hagytál el engemet? Csak nézem az eget. Hol lellek újra meg? S egy reggelen beragyog a szobámba a hó fehérsége. Hát eljöttél hozzám Uram újra, és én boldogan futok bele a fehérségbe, lelkemet fürdetve. Vigasztalj engem Istenem.

Ámen.

---

Uram, léted ne tagadd meg tőlem. Hova zártad el magad? Kereslek, kutatlak, és tudom megtalállak, csak játszol velem, és magadban jókat nevetsz Uram. Neked jó, mert te ott vagy magadnak. Az én létem üres nélküled. Uram, Istenem engedd hinnem, hogy méltó vagyok arra a feladatra, mit a Földön adtál nékem. Uram, nem a szolgálat nehéz, csak elfáradt a testem.

Vedd el szenvedésem, és én szolgállak téged itt lent örömmel. Uram, vedd el szívem fájdalmát is, hogy mosolyogni tudjak, mikor a reggel felébred. Te legyél az első gondolatom, és velem leszel így a nehéz napokon. Kettőnknek könnyebben megy a munka, mert így a kenyér melyet adsz, jólesik nékem. Erőm nem hagy el, mert velem vagy. Bocsáss meg Uram nékem, ha hull a könnyem. Örömömben sírok, tudom csak próbálsz engem, hidd el hittem töretlen, örökké bízom benned.

Ámen.