Messze-messze, még az öreg hegyen is túl, volt egy csodálatos hely ahol az emberek boldogan éltek. Ezen a helyen az embereknek volt egy csodálatos kék templomuk, melyben oly sok ima hangzott el az ég felé. Ezért az ég áldása szállt a falu népére. Csodálatos, boldog élet volt itt. Itt minden élt. A rózsák kacagtak amikor a lágy szellő ringatta ágaikat. A fák a leveleikkel csodálatos dallamokat rezegtek szét a térbe. A madarak boldog trillázása töltötte be ezt a világot, melyet az emberek, a gyerekek, a bogarak, a békák, mind áhítattal hallgattak. Este meg a tó partján a békák kezdték meg a koncertjüket. A tó csodálatos ragyogással ragyogta vissza a kék ég csillogását. A csillagok is le jártak fürödni éjszakánként a tóba, mikor a víz felszínét nem zavarta meg a hold lubickolása.